Apollinaire-változatok
A MÚZEUM KÖRÚT
Kondenzcsík futott íriszén az égnek
A bokrokon
A sok virág fehérlett
És telt csak amit úgy hívnak hogy élet
Múzeum körúti nyárban
Villamost eltűnni láttam
Arany János szobra elé leültem
És néztem őt
A múltban elmerülten
És messze lett Budapest mintha München
Múzeum körúti nyárban
Villamost eltűnni láttam
Hányszor mentem el már a kiskörúton
Villamos ve-
Zetéken mintha húron
pendült a hang ha nyárfavatta hullott
Múzeum körúti nyárban
Villamost eltűnni láttam
A padról feláltam de elkísértek
A múlt napok
Akár pár jó kísértet
Míg tűnő kondenzcsíknak tűnt az élet
Múzeum körúti nyárban
Villamost eltűnni láttam
TROLI
Elérem ezt a trolibuszt még
Nem kétséges hogy itt a nyár
A nyár arra van hogy elmúljék
Hogy elsuhanjon trolibuszként
S ha visszajön majd mit talál
(Megjelent az Alföld 2024/11-es számában. A borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Láng Eszter munkája.)
Hozzászólások